B.Ú.É.K.
Köszönöm ezt az évet azoknak, akik szebbé tették.
És kívánok nekik az ideinél MÉG JOBB újévet!!!!
Szeretlek titeket
És ma este jólesz =)
PUSSSSSSSZ!!!
Köszönöm ezt az évet azoknak, akik szebbé tették.
És kívánok nekik az ideinél MÉG JOBB újévet!!!!
Szeretlek titeket
És ma este jólesz =)
PUSSSSSSSZ!!!
Seems like it was yesterday when I saw your face You told me how proud you were, but I walked away If only I knew what I know today Ooh, ooh I would hold you in my arms I would take the pain away Thank you for all you've done Forgive all your mistakes There's nothing I wouldn't do To hear your voice again Sometimes I wanna call you But I know you won't be there Ohh I'm sorry for blaming you For everything I just couldn't do And I've hurt myself by hurting you Some days I feel broke inside but I won't admit Sometimes I just wanna hide 'cause it's you I miss And it's so hard to say goodbye When it comes to this, oooh Would you tell me I was wrong? Would you help me understand? Are you looking down upon me? Are you proud of who I am? There's nothing I wouldn't do To have just one more chance To look into your eyes And see you looking back Ohh I'm sorry for blaming you For everything I just couldn't do And I've hurt myself, ohh If I had just one more day I would tell you how much that I've missed you Since you've been away Ooh, it's dangerous It's so out of line To try and turn back time I'm sorry for blaming you For everything I just couldn't do And I've hurt myself by hurting you
Naszoval…
Hétfő: még nem hevertem ki a vasárnap estét, de már kapom, hogy holnap 16 leszel babám, örülj, légy boldog, usw. Jah, meg egy adag német szódoga is volt… Mindegy. 6. órára esett le, hogy EGY SZEMÉLY nincs az iskolában…
Kedd: Első óra előtt megjön valaki, és elbődíti magát: BOLDOG SZÜLINAPOT ZSUZSI! És erre mindenki, aki ott volt elkezdte mondani, hogy boldog szülinapot, és tökjól esett, meg mifene =D De tényleg ^^ Hogy engem szeretnek ám az emberek Tudom, ne bízzam el magam ^^ Első óra előtt egy teljes perccel bezuhan Luca: Boldog szülinapot babám!!!! Meg hoztam ajándékot!! Meg jajjistenem
Imádlak nagyon picinyem ^^ Rohadt jólesett
Első óra: magyar doga… Második óra: sütikézés, olaszosozás, usw… Harmadik óra: kémia TZ… Negyedik óra: matek óra, semmi gáz, csak jajjistenemelalszom,mertkimerültem…. 5. óra… mi is volt? Jah, igen, töri felelés, sikeresen megúszva. 6. óra: föci doga, lesúgva =P Rajz óra: Ági : “zsuzsi! te ma lettél 16? Mert akkor már nézheted a filmet” - Zsuzsi: “Jajj, de Zsófi még neeem!!” Töri szakköt megh nem volt Vegyem szülinapi ajándéknak?
Boldogan
A hazafelét nem részletezném. Éreztem, hogy bé lesz mocskolva a szülinapom, és már nem tudott érdekelni. Elfelejtette, hát elfelejtette. Hiszen neki mindent szabad.
Este: hát, ajándékod az nincs, majd veszünk együtt anyagot, ahhoz képest, hogy tavaly elvonultam és sírtam a szülinapi “ceremóniámon”, idén még meg se rázott, hogy a szüleimnek nincs idejük rám, de legalább bepótolják. Ez van. Az én szülinapom ilyen. Kettő az egyben. Minél tovább húzhatják, annál jobb, hiszen évvégére karácsonyka előtt mindenki legatyásodik, megszoktam =)
Szerda: hossszú, unalmas órák, kivéve az első német: német érettségi feladatlap with teádzás Jó volt
Aztán jött manó, filmezni, meg mittomén. megláttam egy kitűzőt, és meg kellett vennem: Én feladnám a csokievést! De én SOHA SEMMIT NEM ADOK FEL! Szerintem ez egyszerűen én vagyok
xP XP Aztán Ízirájder öcsém !!! Ki más jutna eszembe, mint az a személy, akinek lefotóztam az Üvegtigris büfét? Hát, megvettem, és kész
Mondjuk, hogy elkapott a vásárlási hév xD Meg fura, hogy Rékával is szokok beszélgetni… Meg hogy ő még tapintatos. Lilláék is próbálkoznak, de Réka valahogy az is, nem csak próbálkozik. Aztán Manóval is ebszéltem egy sort, meg “Még szolgáljam is ki! Na persze!” De aztán megköszönte, meg hogy megmentettem az életét
Ez azért jólesett ^^ Szívesen máskor is
Multifunkciós barátnők előnyben, ugyebár
Aztán ahzafelé már én akartam elájulni az éhségtől, szal go to pékség, es war gut, usw.
. . . Najó, semmi nyomdafestéket nem tűrő dolog nem volt
Nyugalom
csütörtök: ajándékok, ajándékok, ajándékok… Persze, hogy három csoki itthon maradt… Pótolandó…. Elég ciki volt… NAGYON NAGYON CIKI VOLT!!!
És jajjistenem!!! Akkora jó ajándékokat kaptam, hpogy fúú, meg hááááá !!!!! Szal a párna, a méácses, a toll, a fülbevalók, a karkötők, áááááá!!! nekem vannak a világon legjófejebb barátnőim!!!!!!!
Meg én is jófej, meg aranyos, meg kedves vagyok És szeretem a barátaim, attólmég, hogy fojton összeveszek valakivel, attólmég szeretem <=(
péntek: nagyon szar 20 perc, ami azért durva, mert azért legalább kedvességet vártam volna, és nem gyilkolást Ha szabad még ilyet
Meg fojtogató sál, meg fúj-fúj - fast-food, usw. Meg nekem nem lesz semmi a fa alatt =)
Szombat: sütés főzés, sürgölődés, sok somlóit szertevivés, és Zsófi-sütibezabálás
És holnap 24-e, úgyhog MIDNENKINEK BOLDOG KARÁCSOOOONYT!!!!!
I love YOU!!!! Ezer csók, meg még egy ráadás =)
Csütörtökön hazafelé: Zsuzsi! Mi baj? - Semmi. Fáradt vagyok. … Mi baj? - Semmi. … Baj van? - Nem, nincs =) Fáradt vagyok.
Péntek: Miért vártál meg mégis? - Azért, mert meg akartalak várni. Te küldtél haza. Miért? Ekkora baj? - Nem. - Hátakkormeg? =)
Kb. fél órával később: Tiramisú torta Lucáé, de én egyek, mert híznom kell, aztán Luca-féle pizza elkészítése:
Hozzávalók: - négy-sajtos pizza
- plusz sajt
- ketchup
Elkészítés: előveszed a pizzát, ami le van fagyasztva. Ráteszed alufóliára, ráreszel még egy csomó plusz satot, rezselve, aztán ketchup, aztán még-még sajt. Betezsed a sütőbe, és megvárod, míg megolvad a dolog =) Akkor kiveszed, és hopp, Luca tálal: az egész leesik, leesik róla a rengeteg plusz sajt, és ketcup, nah, akkor még előveszel sajtot, és ráteríted, hogy ne legyen hiányod belőle xD Ennyit a feltétről =)
Fogyasztás: Kedv szerinti időtartam alatt, sok mindenről beszélgetve, mosolyogva, és emlékezve: ó, jajj, mikor a sütit sütöttük, óh, azok a régi széép idők
Elindulok haza, jó későn: hát, azért, hogyan is sikerült másfél óra alatt hazaérned? - hát, édes, Luca megetetett =)
És aztán fürdés, indulás A Mester és Margaritára =) Nekem tetszett, nagyon fáradt voltam, de nagyon megérte!!! Nekem legalábbis nagyon =) “Ki mondta, hogy nincs a világon önzetlen szerelem??? ANNAK TÉPJÉK KI A NYELVÉT!”
Szombat: reggel, vásárlás, jó, jó, jó, összefutás Lindussal&Lucussal, jó, jó, jó, aztán haza, kaja, fini, fini, fini, aztán készülődjünk? Nem, még ne. Gépezzünk? Jééé, fentvan Manó&Zsófi, dejó. Írok, írok, írok, senki. zsófi időnként, Manó egyszer SE válaszol. Öltözködök, kelletlenül, kiderült, Balus nem jön Bálba =( egyre rosszabbul érzem magam, miért ilyen szar nap? Miért kell egy 14 éves lánynak bajt okozni? Miért kell bántani? Igazán nem ezt érdemli!
Bál: programok nagyon jók, Szabó Győző Nagyon jó fej, és jól tánmcolnak Verával Szeretek táncolni. Miért nem tudok? Miért nem kér fel senki? Azért ennyire nem vagyok visszataszító =) vagyis most épp nem érdekel.
Ezen a héten minden szerelmi fronton baj volt. Miért???? Najó, szent kivétel: Luca&Lew =) Hál az égnek =)
Azt hiszem, itt abbahagyom, hosszú volt a hétvége, hosszú volt az az idő, amíg ma aludtam, és még tanulni se tanultam =)
Páááá =)
Mert megkaptam végre Zsófitól. Szabad rajta sírni. Ok. Ezzel se lesz baj.
Egyelőre ennyi fért ki belőle(m):
Azoknak, akik nem értik a lényeget, ami belőlem kitörhetne, és még sok másik személyből is:
„Most, mikor túlesett az első meglepetésen, egyszerre elfáradt. Az ember egy életen át készül valamire. Először megsértődik. Aztán vár. Már régen várt. Már nem is tudta, mikor alakult át a sértődés és a bosszúvágy várakozássá. Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek…”
Azoknak, akik ismerik az érzést, de valami hiányzik:
„Első pillanattól együtt éltek, mint az egysejtű ikrek az anyaméhben. Ehhez nem kellett „barátságot kötni”, mint az egykorú fiatalok szokták, nevetséges és ünnepélyes szertartások között, fontoskodó szenvedélyességgel, ahogyan a vágy jelentkezik az emberek között, öntudatlan és torz formában, mikor először akarja egy másik ember testét és lelkét elvenni a világtól, hogy az övé legyen, csak az övé. Ennyi a szerelem és a barátság értelme. Barátságuk komoly és szótlan volt, mint minden nagy érzés, mely egy életre szól. S mint minden nagy érzésben, ebben is volt szemérem és bűntudat. Az ember nem vehet el büntetlenül egy embert a többiektől.”
Azoknak, akik nem hiszik el, hogy lehet érzékenyen reagálni a zenére, csak azért, mert ő más:
„De Konrádnak volt egy menedéke, ahová a barát nem tudta követni: a zene. Mintha lenne egy titkos rejtekhelye, ahol a világ keze nem éri el. Henrik botfülű volt, beérte a cigányzenével és a bécsi keringőkkel […]
De a tábornok néha már gyanította, hogy a zene nem is olyan veszélytelen szenvedély. […]
De Konrád mindig elsápadt, ha zenét hallott. Mindenféle zene, a legközönségesebb is, oly közelről érintette, mint egy testi támadás. Elsápadt, szája remegni kezdett. Valamit mondott neki a zene, amit a többiek nem érthettek. Valószínűleg nem értelméhez szóltak a dallamok. A fegyelem, amelyben élt, nevelkedett, amelynek árán rangot szerzett a világban, amelyet önként vállalt, mint hívő a büntetést és vezeklést, ilyen pillanatokban meglazult, mintha a görcsös, merev tartás engedne testében. Mint mikor a parádén, hosszú, fárasztó díszszemlék után hirtelen „pihenj!”-t vezényelnek. De szája remegni kezdett, mintha mondani szeretne valamit. Ilyenkor elfeledte, hol van, szeme mosolygott, a levegőbe nézett, nem látta környezetét, a fellebbvalókat, társait, a szép hölgyeket, sem a színházi közönséget. Egész testével hallotta a zenét, oly szomjasan, ahogy az elítélt figyelhet börtönében távoli léptek zörejére, melyek talán a menekülés hírét hozzák. Ilyenkor nem hallotta, ha szóltak hozzá. A zene felbontotta körülötte a világot, pillanatokra megváltoztatta a mesterséges környezet törvényeit, ilyen pillanatokban Konrád nem volt katona.”
Jópár órám van benne. Megéri. Szeretem Márait.
És mostanában nagyon nagyon a barátaimra támaszkodom: nagy szükségem van rátok =(
Zsófi, Luca, elkéstetek. Remélem jól vagytok.
Zsuzsi: tudom, hogy ilyet nem szabad. De már muszáj volt… Augusztus, hazugságok. Hazugságok, hazugságok, bele a szemembe. Le se voltam szarva, azt hiszem. vagyis így utólag, még visszanézve is le voltam szarva. Se egy telefon, se egy sms, semmi. Kibőgöm magam Xéninek, aztán belevetem magam a Media Player hullámzó alakjaiba. A szemem a monitor alja felé vezeti, de még így is látom. Nem, el akarok merülni a zenében. Nem teljesen megy. Kikapcsolok: itt ez egy hullám –> római strand.. ÁLLJ! Nem jó! Kezdjük újra… Kezdődik előről…
És hopp, még mindig élek.
Sajnálom Luca, nem vártam meg, nem mentem vissza, de jött, kellett, és tarolt. Nem az ő hibája. Vagyis most nem közvetlenül az ő hibája. Meg kéne ismernem a határaim, hogy mennyit bírok. Mert minden egyes ilyen tettem orbitális nagy érzelmeket indít el bennem. Visszaolvasom és fizikailag emlékszek minenre. Minden érzésemre, gondolatomra, hogy igen, baszdmeg, őt imádtad, rá vártál napokat, és csak nem jött. Le se szarta a fejedet. És emlékszel mindenre. amire nem, na, azt megtalálod elraktározva valahova.
Fáj, és kész. “Zárd le!” Hallod mindenhol. És lezárnád, lelakatolnád, el a szíved mélyére valahova, ahonnan majd esetleg, mint anno a dongó- és darázsfullánkokat, ha már nem kellenek, kilökné a szervezetem. De nem teszi rá a lakatot, minden egyes nap sebeket tép fel, nem tudom elrakni, nem tudom eltávolítani, ha az kéne. És ő azt kéri szeressem. De én tudom, nem szabad. Nem kell neki. Nincs szüksége rá. Ennyire erősre nincs. Csak éppen, hogy foglalkozz vele, különben szarul érzi magát. Mert jajistenem, de dög vagy, és mennyire izé már megint, és megint te vagy a rossz. MINDIG te vagy a rossz. Minden hiba oka te vagy. Dejó =)
“de mikor éppen kimásznék a kútból azonnal visszaránt, hogy nem maradjon egyedül a kút fenekén. egyszer én fogom kitolni, és ő majd kedvesen visszalök, hogy szenvedjek csak egyedül” Emlékszik még valaki? Én igen…
…
No, ide a két kedvenc versemet teszem. Gondolom, a többség tudja, melyik ez a kettő. Azért most megosztom veletek =) Gondolom, ez a listám majd bővül. Egyelőre fogadjátok el, gondolkozzatok el rajta, és vessétek össze velem =)
Mennyből az angyal - menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt.”
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal
New York, 1956.
Szólt a fiú: “Kettő, vagy semmi!”
És kártya perdül, kártya mén;
Bedobta… késő visszavenni:
Ez az utolsó tétemény:
”Egy fiatal élet-remény.”
A kártya nem “fest”, - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!… ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán –
Indúl a késő éjszakán.
Előtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré “Szűz-Szent-Margit” nevet.
Halad középig, hova záros
Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
Tornyában sorra elveri; -
Lenn, csillagok száz-ezeri.
S amint az óra, csengve, bongva,
Ki véknyan üt, ki vastagon,
S ő néz a visszás csillagokba:
Kél egy-egy árnyék a habon:
Ősz, gyermek, ifju, hajadon.
Elébb csak a fej nő ki állig,
S körülforog kiváncsian;
Majd az egész termet kiválik
S ujjonganak mindannyian:
”Uj hid! avatni mind! vigan.”
“Jerünk!… ki kezdje? a galamb-pár!”
Fehérben ifju és leány
Ölelkezik s a hídon van már:
”Egymásé a halál után!”
S buknak, - mint egykor igazán.
Taps várja. - “Most a millióson
Van a sor: bátran, öregem!” -
“Ha megszökött minden adósom:
Igy szökni tisztesebb nekem!”
S elsímul a víz tükre lenn.
Hivatlanul is jönnek aztán
A harmadik, a negyedik:
“Én a quaternót elszalasztám!”
”Én a becsűletet, - pedig
Viseltem négy évtizedig.”
S kört körre hány a barna hullám,
Amint letűnnek, itt vagy ott.
Jön egy fiú: “Én most tanúlám
Az elsőt; pénzem elfogyott:
Nem adtak: ugrom hát nagyot!”
Egy tisztes agg, fehér szakállal,
Lassan a hídra vánszorog:
“Hordozta ez, míg birta vállal,
A létet: mégis nyomorog! -
Fogadd be, nyílt örvény-torok!
Unalmas arc, félig kifestve -
Egy úri nő lomhán kikel:
“Ah, kínos élet: reggel, estve
Öltözni és vetkezni kell!”
Ezt is hullámok nyelik el.
Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mond:
“Enyém a hadvezéri pálca,
Mely megveré Napleont!”
A többi sugdos: “a bolond!…”
Szurtos fiú ennek nyakába
Hátul röhögve ott terem
S ketten repűlnek a Dunába:
”Lábszijjra várt a mesterem:
No, várjon, míg megkérlelem!”
“Én dús vagyok” kiált egy másik
S élvezni többé nem tudom! -”
“Én hű valék a kézfogásig
S elvette Alfréd a hugom’!”
Eltűnnek mind, a járt uton.
“Párbajban ezt én így fogadtam:
Menj hát elül, sötét golyó!” –
“Én a szemérmet félrehagytam,
És íme, az lőn bosszuló:
Most vőlegényem a folyó. -”
Igy, s már nem egyenkint, - seregben,
Cikázva, némán ugranak,
Mint röpke hal a tengerekben;
Vagy mint csoportos madarak
Föl-fölreppenve, szállanak.
Órjás szemekben hull e zápor,
Lenn táncol órjás buborék;
Félkörben az öngyilkos tábor
Zúg fel s le, mint malomkerék;
A Duna győzi s adja még.
Néz a fiú… nem látja többé,
Elméje bódult, szeme vak;
De, amint sűrübbé, sűrübbé
Nő a veszélyes forgatag:
Megérzi sodrát, hogy ragad.
S nincs ellenállás e viharnak, -
Széttörni e varázsgyürüt
Nincsen hatalma földi karnak. -
Mire az óra egyet üt:
Üres a híd, - csend mindenütt.
(1877 aug. 22)
[Egy kis előzetes: Mikor ezt a dalt életemben először úgy hallgattam, hogy még a szövegre is figyeltem, nah, akkor szépen éreztem, hogy végigmászik rajtam, belekúszik a fejembe, és rohadt szerelmes voltam. Janiba. Ő volt a mindenem. Szép kis múlt, ugye? Pláne, hogy hitegettek =) Sok, soksok kedves ember Így kell ezt! Ezt érdemlem :P]
Jazz+Az : Megint hétfő
1. Mondd, hogy lehet ilyen pontos
Az első nőm, kinek az idő fontos?
Hajnal Hajnalka drága,
Fene sem kérte, hogy bújjon ágyba.
Hogy induljon újra
Ez a szokott, szakadt, durva film,
A Déja Vu nevű revü,
Cinema-veríték menetrend szerint.
Szorít a száj, vakar a kar,
Ugyanaz a dal, ugyanaz a fal.
Felfal, pedig álmomban
Hittem, hogy az itt az máshol van.
A hab mese csak, jön a borotvaél.
Sok a gond, ha az ember egyszer, csak egyszer, egyszer él.
R. Megint egy ébredés, de nem haragszom én rád hétfőn.
Megint egy tévedés, hogy változunk és nincs még késő.
Szerdáig várok rá, s ha csütörtököt mond már péntek,
Vasárnap mégis én, csak én leszek, ki szólít téged.
2. A nap behunyorít az ablakon,
Jó napot! -hallgatom,
Ahogy a csapból kifolyólag szól
Csatornahangon a rádió:
- A verzió, B verzió. -
Tervezni jó, perverzió.
Ha oda így meg úgy az ez meg az,
Na akkor én ma végre… vagy inkább mégse?
Csikorog az elme, vigyorog az ágy,
Mondd, mi lenne,
Ha egyszer a nőm is fekve lenne,
Beérném ennyivel.
Na de kelni kell, kanyarog a kifli
A vaj alatt, enni kell.
Tej a tűzhelyen, menni kell,
Lenni kell.
R.
3. Hova jár ébredni az álom?
Ma talán végre megtalálom.
Van egy arc, szembejön az utcán,
Van egy perc, s én ott leszek, de ott ám!
3. és R. egyszerre., R.
szövegíró : Dés László - Geszti Péter
kiadó : Budapest Music Center
Nos, akkor fogalmazzunk szépen magyarul, és érthetően, úgy, hogy az is értse, aki valójában túl vak ahhoz, hogy lássa, más is létezik a “csakúgy-létezem”-életen kívül =)
Utálom azokat az embereket, akik kihasználják, átverik, tönkreteszik, bántják a másikat, vagy áttaposnak a lelkén, széttörik a lelkét-szívét, és szétcseszik az étetét!
Nincs olyan ember a Földön, akinek ehhez joga lenne! Márpedig aki azt hiszi, hogy megteheti, áés még pluszba meg is teszi, és nem gondolja, hogy ezért illene bocsánatot kérni, az nem érdemel életet! Pláne nem boldogat! Az igenis menjen le a pokolba, élje át azt, amit ő tett másokkal, pláne, hogy ez az illető azt hiszi, hogy semmilyen hibát nem követett el! DE! Elkövette, és illene legalább belátni, hogy ő tette. Senki más nem bántotta a másikat annyira, mint ő.
Menjen a picsába? Menjen a pokolba inkább. Élje át ugyanazt a kínszenvedést, amit én is végigcsináltam, remélem, igen, nagyon remélem, hogy egyszer megteszi vele valaki azt, amit ő tett meg velem. Baromira megérdemelné, semmi joga az ilyennek a léthez! Nem érdemel boldog életet! Remélem létezik ilyen dolog, hogy az élet tényleg megbosszulja önmagát. Mivel ha egyszer valaki így tönkretesz valakit, és valószínűleg nem ő az első ilyen ember a Földön, az remélem későbbi életében visszakapja. Hadd ne kelljen már bemocskolnoma kezem mérgezett késekkel, nyilakkal, és szívtörésekkel. Én egy érzésekkel teli világban élek, tény, ezek az érzések most csak és kizárólag a barátaimnak jutnak. Szarok bele mindenféle hímnemű egyeddel, leginkább Janira szarok nagyívben. Hányok tőle. Nem tudom elviselni, ha valaki ilyen. Hogy nem érzi, hogy baj van, nem érzi, ha valamit rosszul csinál, és mikor a szemébe mondják: nem kér bocsánatot. Ez már több, mint bűn.
Rám te ne mosolyogj így! Felfordul tőled a gyomrom! Gyűlölöm azt, amit velem tettél, emiatt közvetve téged is gyűlöllek! Bár lehet, hogy elsősorban TŐLETEK undorodom =) De ha te azt gondolod, hogy jogod van engem tönkretenni, akkor én azt gondolom, téged gyűlölni, nem kell sok jog hozzá. Majd ha bocsánatot kérsz beszélhetünk újra jófej-kedves-figyelmes-zsuzsiról, aki foglalkozik bunkó-janival is. Addig felejtsd el a kedvességet. Majd beszélünk suliban. Tulajdonképp mindig van mit, de olyan emberrel mint te? Inkább a halál. Remélem sokat fogsz hányni a hétvégén =)
Jókívánságaim neked, és mindenki másnak TÉNYLEG! jókívánságaim =)
Remélem Luca életben van még ; )