Töri óra, vagy valami más?!
Semmi sem olyan már, mint régen.
Egyszer vége lesz ennek is végre.
Kihuny a fény, és kihuny a vágy,
És elvesztelek téged is, mint mindenki mást.
Nem tudod, mi a jó: változni-e, vagy sem.
Szükséges a felejtés, hogy elengedd.
A múltat. Ami fogva tart.
Amit imádtál, amiért meghaltál volna.
Tudod, hogy nem lesz már úgy, mint régen.
Elveszett minden, miért régen éltem.
Felejteni szeretnék, eéengedni téged.
De te tudod, hogy úgysem teszem.
Pontosan érted!
Te nem eresztesz el, ahogy én sem,
Pedig meghalunk mind.
Csak más időben, de nem térben.
Elveszítjük egymást, ki így, ki úgy,
És nem törődünk vele, mi volt a múlt.
Elengedjük egymást, mert nem ez a sors,
Hogy szeressük egymást, az nem így volt -
Megírva. Csak léteztünk együtt,
Az volt a jó,
Összekötve éltünk, mert ezt ígérte a sors.
És mégsem volt igaz,
Két különböző ember
Nincs jövője annak,
Ki változni nem akar.
Én szerethetlek tovább, te akkor sem teszed,
Ha valaki a szemedbe mondja, hogy:
Igaza van! Menj el!
Nem szeretjük egymást?
Nem is fogjuk többé?
Ez volna az élet?
Elfeledni mindent?
Nem így szólt a fáma!
Zsák a foltját mindig megtalálja!
Ha mégsem, hát szóltak volna előre,
És most már egész életemben azt keresem végre.
Hosszú történet
